*HeeGi Pov*
*5 évvel később*
-Siess már HeeGi! Nem akarom lekésni a saját esküvőm.-sürgetett SungTae. A arcán levő düh kivételével rettenetesen szépen festett a hó fehér eskűvöi ruhájában.
-Jól van már.!-nyüszögtem és felhúztam a magassarkúm. Egészen elszoktam az ekkora magasságtól. Nem csoda amióta feloszlattuk a bandát inkább elővettem a lapos sarkú cipőim. Ebhez hasonló gondolataim zavarta meg a türelmetlen barátnőm.
-Hja! HeeGi gyere már.-vonszolt maga után.
-Jó, jó megyek ne ráncigálj.-motyogtam. Beszálltunk a ház előtt várakozó autóba. A többiek. Az az MinMi és JiSung már ott vártak minket.
-Ez olyan rózsaszín.-méregette rejtet fintor kíséretében MinMi a szoknyáját.
-Miért.?! Olyan ari vagy benne.-mondta SungTae vigyorogva.
-Nagyon.-forgatta a szemeit. Én csak csöndben nevettem a jeleneten. A gondolataim a magassarkúm hatására elkalandoztak. Ez volt rajtam az utolsó koncertünkön. Akkor jelentettük be hogy, abba hagyuk a zenei pályát. Ez volt egy olyan fél éve. Én azóta át szerzödtem legföképpen Bob miatt az FNC Ent.-hez. Azóta a fiúk menedzsere lettem. Pont szerencsém volt. SungTae. Nos ő szóló karierbe kezdet. Maradt a régi kiadónál.
-Itt vagyunk.-állitotta le JiSung az autó motorját. Megszüntetve a gondolataimat.
-Végre.-motyogta MinMi. SungTae aki végig melettem ült teljesen le fehéredet. Konkrétan egybe olvadt a ruhája szinével.
-Mi a baj.?-kérdeztem tőle kétségbe esetten.
-Félek.-hadarta.
-Figyelj ide. Rám.-emeltem fel a fejét mivel magától nem volt hajlandó.
-Jó figyelek na.-hadarta el továbbra is a kis rövidke mondatott.
-Nem kell félned. HongKi ott vár bent. Nincs mitől félned.-mondtam neki nyugodtan. Egy kicsit vissza tért a színe. Azt hiszem sikerült lenyugtatnom. Kiszáltunk az autóból. Jobban mondva én majdnem kiestem.
-Ne törd már össze magad te szerencse csomag.-vigyorgot rám MinMi.
-Csitu rózsaszin.-motyogtam.
-Hja.! Én a nővéred vagyok hee!-állt be harcias pózba.
-Azért vigyáz ne essen le a karikagyűrűd.-modtam viszonozva a vicsorát.
-Ezek össze verekszenek.?-kapkodta a fejét köztünk SungTae és JiSung.
-Én meg a bátyátok és be kéne menni.-állt közénk.
-Rendben.-lombozodtunk le. Majd szépen besétáltunk. Minden olyan tökéletes volt. A két divat majom izlése tökéletesen keveredett össze a nagy templomban. Majd rövid idön belül elértünk ahhoz a bizonyos boldogító "Igen" részhez is.Olyan aranyosak voltak együtt hogy azt igazándiból nem lehet leírni. A nővéremmel konkrétan az egész nász nép előtt öltük egymást hogy ne kezdjünk orbitális bögésbe. Majd végülis kibirtuk bőgés nélkűl az esküvöt. Ott volt SungTae családja. A fél FNC. is mivel HongKi annyira megörült hogy ha nem állitom le a takaritó nőket is meghívja. Végül is ott volt a CN Blue, Juniel, az AOA, és Bob öcsije is helyett foglalt a vendég listán. És nem utolsó sorban a Beast tagjai is eljöttek.
-Kibirtuk sírás nélkül.-ugrottam MinMi nyakába miután véget ért a halálosan komolyak vagyunk rész.
-Te ne nyírj már ki. Naa.-hámozott le magáról. Amúgy MinMi és Minari lassan 3 hónapja össze házasodtak. Na az volt az az esküvő amin SungTae meg én szét sírtuk/röhögtűk magunk. Na persze ebben rettenetes nagy szerepet játszottak a többiek is.
-Gyönyörű vagy.-sutogta valaki a fülembe miután át ölelt hátulról.
-Köszönöm.-vörösödtem el teljesen.
-Csak nincs meleged.?-méregetett röhögve Minari.
-Hagyatok békén.-furtam SeungHyun vállába a fejem. Majd kaptam egy puszit a fejemre.
-HeeGi gyere már.-rángatott ki Juniel SeungHyun kezei közül.
-Hova.?-motyogtam.
-Buta.-dorgált le.-SungTae most dobja a csokrot.
-Jaa.-vakartam a tarkóm.
-Naa! Figyeljetek doboom.-mondta SungTae. Majd repült is a csokor a kezéből. Persze mindenki elöttem állt. Szóval nem is nagyon ácsingoztam amikor mégis a kezem kőzé eset.
-HeeGi elkaptad. Te fogtad meg.-ugrott egyből a nyakamba SungTae.
-Háát Hyunie Ezt el intézték neked.-bökte meg az oldalát HongKi.
-Ez van.-vigyorod el teljesen SeungHyun.
-Te vagy a következő.-kuncogott mellettem JaeJin.
-Ne hoz zavarba.-bokszoltam bele egyet a vállába. Majd oda jött hozzám JiSung.
-Ez olyan megható.-méregette a kezemben levő csokrot.
-Ne hogy elkezdj bögni mert szét verlek.-nevettem. Erre persze nemes egyszerüséggel át ölelt. Én meg hagytam hogy a vállamra sirjon a "felnött" bátyám.
-El rabolhatom egy kicsit.?-vakarta meg a tarkóját melletünk Bob.
-Persze.-szipogta Oppa. Majd mér egyszer megszorongattam és ott hagytam.
-Úgy tünik most már muszály lesz nekünk is össze házasodni.-ölelte át a válam Bob.
-Úgy tünik.-mosolyodtam el.
-Hát igazándiból a gyűrű már megvan.-mutatott az újamra.
-Persze mert még nem hagytam el.-húztam az agyát.
-Ha ilyen vagy nem veszlek el.-ütötte le a labdám.
-Képes lennél rá.-álltam lábuly hegyre.
-Anni.-vigyorodott el majd közelebb húzott magához és hosszasan megcsókólt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése