20.Rész:Ez mi volt.?o.O

Reggel én voltam a korai madárka. Kimentem csináltam mindenkinek reggelit. ajd csöndben elosontam hajat mosni. Amikor kijöttem YoSeob állt velem szembe egy polo és egy alsógatyába.
-Ááááááááá..!-kezdtem sikitani mikor megláttam mivel nagyon megijedtem.
-Nyugi!-mondta majd befogta a szám és behuzot a szobába.
-Ezt most mér csináltad.? Nagyon megijedtem.!-mondam neki nyafisan.
-Kösz! Enyire ilyesztő vagyok?! Na mindegy beszélni szeretnék veled.-mondta YoSeob.
-Miről.?-kéédeztem.
-Elszeretnék valamit mondani..!-mondta YoSeob.
-Miit?-kérdeztem.
-Elmondanámha nem vágnál folyamatosan vele!-mondta YoSeob.
-Hupszi!-mondtam bolond megbánó kutyus fejel.
-Már megint! Na most már akkor mondom! Na szóval azt szeretném kérdezni hogy mennyire szereted SeungHyun-t?-kérdezte YoSeob amit nagyon furcsáltam.
-Nagyon!-mondta majd elpirultam és folytatam.-De miért kérdezed.?-kiváncsiskodtam.
-Gondoltam! Na mind1 hagyuk!-mondta YoSeob.
-De mit áruld el?!-mondtam neki de hirtelen megcsókolt és persze pont benyitot DooJoon.
-Ooo!-mondta DooJoon.
-DooJoon ez nem az aminek látszik!-mondtam.
-Tényleg?-kérdezte az idöközben oda ért Woonie.
-Te Woonie ez most csók vagy nem?-kérdezte DooJoon.
-Hagyatok!-mondtam majd elrohantam.
-Na srácok ez ügyes volt!-mondta YoSeob.
-Hallihó itt meg mi folyik?-kérdezte Kiki aki mint kiderült ott feküdt a másik ágyon.
-Nem hiszem el inkább hagyuk!-mondta YoSeob majd kijött ő is a szobából és uttánam jött az erkélyre mivel én ott fagyoskodtam és sírtam.
-HeeGi mi a baj?-kérdezte SungTae aki kijött hozzám.
-SungTae!-csak ennyit bírtam kinyögni és átöleltem és csak sírtam. Majd idő közbe kijött YoSeob.
-SungTae egy picit magunkra hagynál minket?-kérdezte YoSeob.
-Persze!-mondta SungTae majd visszament mi pedig kettesbe maradtunk.
-HeeGi sajnálom amit csináltam megtudsz bocsátani?-kérdezte YoSeob.
-Nem tudom! Tudod nagyon jól hogy járok SeungHyun-nal és csak akkor bocsátok meg ha ami történt elfelejtjük! Áll az alku?-mondtam.
-Igen!-mondta YoSeob majd átöleltük egymást.
-Bekéne menni fázook!-mondta majd bementünk.
-Beszélsz a srácokkal?-kédezte YoSeob.
-Ühüüm!-mondtamm majd adott a homlokomra egy puszit.
-Woonie DooJoon Kiki gyertek velem.-mondtam.
-Igenis!-mondták a fiúk.
-Na szóval köztem és YoSeob között nincs semmi megvagyok értve?!-mondta a fiúknak.
-Káár!-mondta Kiki.
-Akarja mondani megvan értve!-mondta Woonie majd adott Kiki-nek egy tockost.
-De akkor mivolt az a homlok puszi?-kérdezte DooJoon.
-Megbeszéltük hogy úgy tekint rám mint a húgijára én meg mint a bátyámra.-mondtam csilógó szemekkel.
-Reggeli!-üvöltöt a konyhából SungTae.
-Dejóó!-mondta az idő közben kikászálodot HyunSeung és JunHyung.
-Na már ezek is csak ne tudják meg!-mondta amit meghalott JunHyung.
-Mit ne tudjunk meg?-kérdezte.
-Semmi semmi hagyukl kaja!-mondtam kimentés képpen.

19.Rész:Utazás*-*

Lecsengett a karácsony és bejelenteték hogy megtartjuk a Japán debütálást aminek nagyon örültünk. SungBin drága még nagyba siel a domboldalon szal inkább hagyuk.
-HeeGi kelj már fell lekésük a gépet!-mondta SungTae.
-Még egy picit fáradt vagyok.-mondta majd a fejemre huztam a takarót.
-Te akartad!-mondta SungTae majd SeungHyun és HongKi lépet be a szobába.
-Elöször finomman majd drasztikusan.!-mondta HongKi majd valamit mutatot SeungHyun-nak és oda jött.
-Jóreggelt!-mondta SeungHyun majd mag puszilt.
-Aludni akarok méég!-nyafogtam.
-Na jó akkor jöhet a másik modszer.-mondta SeungHyun majd HongKi-val kimentek a szobából.
-Gyere gyorsan kelj fel!-mondta SungTae.
-Okés keleek!-mondtam majd felkeltem és gyorsan felöltöztem majd a fiúk bejöttek egy vödör vizzel.
-Na ha nem lassuztál volna még ágyba érjük!-mondta HongKi.
-Na de én na de HongKi azért na má na..!-mondta SeungHyun majd SungTae és én csak szakadtunk.
-Na mi az SeungHyun ha mond csak nem harap a bácsi naa mondjad máár!-mondta HongKi ilyen fura fejjel majd én rá néztem az órára.
-Jeszus ennyi időő? Lekéssük a gépet induljunk!-mondta majd gyorsan kleszaladtunk és kimentünk a repptérre.
-Na akkor sziasztok!-mondta SeungHyun és HongKi egyszerre.
-Nyugi nem sokára itthon vagyunk!-mondta SungTae-val és megcsókolta HongKit én meg SeungHyunt és felszáltunk a gépre.
-Ott vagyunk már?-kérdeztem felszálás után 1 órával.
-HeeGi te is nagyon jól tudod hogy nem.-mondta SungTae.
-De SungTae ott vagyunk már?-kezdtem rá 15 percre.
-Neem!-üvöltöt rám SungTae.
-Kedves utasaink csatolják be az öveiket a gép leszál.-mondta egy hang a hangol bemondoba.
-Ott vagyunk.-mondtuk egyszerre SungTae-val.
-Na de jó végre itt ugye lányok!-mondta két szemüveges vagyis hat szemüveges allak a mögötünk levő ülésekben.
-Ti most hozzénk beszéltek?-kérdeztem.
-Remélem nem!-mondta SungTae.
-Mi az meg semm ismertek minket?-kérdezte az egyik.
-B.. B.. Beast!-mondtuk egyszerre majd nagy ölelés de persze miután leszáltunk. Na de mármint a repülöröl.
-Mivel tudtuk hogy izé...-kezdte HyunSeung de bele vágott YoSeob.
-Mivel testvér banda meg ilyenek a CUBE utánatok vagyis veletek küldöt.!-mondta YoSeob büszkén.
Majd elmentünk a szálodába ahol egy csomot beszélgetük majd felhivtuk a fiúkat és SungBin. Aztán tus és fekvés. Relakszáló alvás a debütre.xDD 

19.Rész: Még a végén megdicsérem.:DD

reggel amikor kinéztem az ablakon láttam hogy esik a hó. Nagyon örültem  majd családias ébresztött fújtam SugTae-nak. SungBin nem volt itt mivel a karácsony miatt haza utazott. 
-Jó reggelt drága SungTae!-mondtam.
-Jó reggelt drága HeeGi!-mondta SungTae.
-Drágám mit kérsz?-kérdeztem majd a hütöt nézetem.
-Nem is tudoom!? Mondjuk piritost!-mondta SungTae majd a kenyér piritóba rakott kenyeret.
-Rendben! Vajjal jó lesz ugye drágám?!-mondtam.
-Tökéj drága!-mondta SungTae majd kivette a kenyeret én pedig elkezdtem a tegnap bekevert palacsinta tésztából palacsintát sütni. Aztán az egyik forgatásnál felrepült a plafonra.
-Na ügyes vagy HeeGi! Ezt most hogy szedjük le?-kérdezte SungTae.
-Tudom is én! Inkább hozd a piritost éhes vagyok!-mondtam majd leültünk a tv elé. Majd befutot HongKi és SeungHyun egy olyan 10 perc múlva.
-Sziasztook drágaságaink!-köszöntünk egyszerre SungTae és én.
-Sziasztook!-mondták a fiúk akik nem tudták hogy mi van velünk.
-Kaja nincsen megettük! Vagyis..-mondtam de SungTae belfogta a szám felnéztünk a plafonra aztán egymásra.
-Nézétek meg a konyhába!-mondta SungTae.
-De minek?-kérdezte HongKi.
-Mert sajt!-mondtam.
-De mondjátok meg mért!-mondta SeungHyun.
-Mert menjetek!-mondta SungTae. Majd ahogy bementek a fejükre esett a palacsinta. Mi csak nevettünk meg mozdulni sem birtunk. Majd SeungHyun és HongKi ki jöttek a konyhából és elkezdtek minket kergetni.
-Na jó nyugi!-mondtam majd megáltunk.-Mi most elmegyünk öltözni aztán lemegyünk a próba terembe!-fejeztem be.
-Igenis kisasszonyok!-mondták a fiúk.
-Na akkor mi megyünk öltözni.-mondta SungTae majd 10 perc alatt készek voltunk és lementünmk a próba terembe. Ott volt egy csomó ember.
-Hallihó mindenkinek!-mondtuk.
-Halli!-mondta a tánc tanárunk aztán beáltunk és elkezdtünk táncolni. Eltáncolgatunk mi nem semmi gond mig az egyik karkötöm be nem csuszott az asztal alá ahol ott volt elrakva egy fagyöngy. Ez sem volt még baj csakhogy JaeJin-hez közel volt az asztal túlságosan is közel.
-Állj! Majd én kiveszem!-mondtam de ekkor már mindeketten az alatt a bizonyos micsoda alatt voltunk. Én kiakartam jönni de nem engedet JaeJin.
-Tudod hogy most mit kéne megtenünk?kérdezte JaeJin.
-Tudom de nem akarom..-fejeztem volna be de JaeJin megcsókolt.
-Na akkor folytathatjuk?-kérdezte JaeJin mikor kijött az asztal alól. Én csak néztem magam elé és sírtam mivel láttam hogy SeungHyun kiviharzik az ajtón.
-JaeJin gyere csak ide!-mondtam mi után letöröltem a könyeimet. Majd azzal a lendülettel felpofoztam.
-Ezt most mért kaptam?-kérdezte JaeJin.
-Gondolkoz!-mondtam majd kimentem és SeungHyun után futotam. Egy kis idő után megtaláltam. Haza ment én pedig utána majd bekopogtam.
-Sziaa.-mondta SeungHyun.
-Figyelj sajnálom és nem akartam..-de eközebe magcsókolt SeungHyun.
-Nem haragszom nem a te hibád!-mondta majd kacsintot egyet.
-Biztos?-kérdeztem vissza.
-Biztos!-mondta majd átölelt.
Eközeben a srácok és SungTae a próba terembe:
-Figyu JaeJin ezt nem kellet volna!-mondta SungTae aki fel alá mászkált.
-Tényleg JaeJin ezt muszály volt?-kérdezte HongKi aki felemelte a kezét de SungTae rá nézett és lettete.
-Most mit vagytok úgy oda? Ha SeungHyun tényleg szerti HeeGi-t akkor megbocsát!-mondta JaeJin.
-Remélem igy lesz!-mondta MinHwan. Majd elindultak hozzánk. Mi éppen beszélgetünk A fejem SeungHyun ölébe ő pedig a hajamat bizergálta. Majd megjöttek a többiek.
-Na láttom szent a béke!-mondta SungTae elégedet mosolyal.
-Igen!-mondtuk egyszerre SeungHyun és én.
-Szerintem JaeJin mondani akar valamit!-mondta HongKi majd oldalba lökte JaeJin-t.
-Öhhm na szóval. Bocsánatot szeretnék kérni!-mondta JaeJin.
-Meg van bocsátva!-mondtam.-Ugye meg van bocsátva SeungHyun!
-Igen meg van!-mondta SeungHyun.
-Na akkor SeungHyun hozd a gitárt és te is JongHun!-mondta JaeJin.
-Minek?-kérdezte egyszerre JongHun és SeungHyun.
-Hozátok már!-mondta HongKi. Majd szépen leültünk a kályha köré. És elkezdtünk sztorizgatni és énekelni. Majd egyszer csak elviharoztam és elhoztam a kedvenc gitáromat SeungHyun-tól.
-Te meg mit csinálsz?-kérdezték egyszere.
-Nem mindegy?! Na akkor kérek egy alap hangot!-mondtam majd a srácok egyszere megadták.
-Ez jó?-kérdezte JongHun.
-Tökéj! HongKi SungTae énekeljetek!-mondtam tovább.
-Minek?-kérdezte SungTae.
-Mert megírjuk az FT Island és Bad Girl közös számát! Most megcsináljuk az alapot és amikor SungBin vissza jön felveszük.-mondtam elégedetten.
-Te egy zseni vagy!-mondták egyszere.
-Valami új? Ezt eddig is tudtam.-mondtam elégedett mosolyal.
-Te kis egóista!-mondta SeungHyun.
-Aszem haver fuss ha kedves az életed.-mondta HongKi.
-Igen fuss szerintem is!-mondta MinHwan.
-Narnia!-bökte bele JongHun és JaeJin egyszerre.
-Te bolond! Bocsánat ti bolondok!-mondta SungTae majd hatalmas kergetözés lett a vége.
-Állj!-üvöltöte el magát HongKi.
-Mi az?-kérdeztük egyszerre.
-Inkább csináljuk a zenét!-mondta HongKi.
-Igezed van!-mondtam majd megcsináltuk a zenét. Ettünk és utána elfeküdtünk. SungTae és én nem mentünk haza mivel nagyon essett a hó. Nagyon jól aludtunk éjszaka. Viszont reggel nagyon nagy meglepetés ért minket.